A jelenleg forgalomban lévő ADHD-gyógyszerek szinte mind a katekolamin-rendszerre hatnak, ám tizenkét órás hatástartamuk gyakran nem fedi le a teljes napot, mellékhatásprofiljuk ismert, a terápiahűség pedig sokszor alacsony, ráadásul felmerül a visszaélés és a továbbadás kockázata is. Ezek a megoldatlan igények új, eltérő hatásmechanizmusú szerek iránti igényt támasztanak. Pradeep Bhide előadása egy ilyen, fejlesztés alatt álló nem stimuláns hatóanyagcsoportra, a kappa-opioidreceptor-antagonistákra összpontosított. Ezek a vegyületek nem közvetlenül az opioidhatás révén fejtik ki befolyásukat, hanem a kappa-opioidreceptor blokkolásán keresztül a dopamin- és a noradrenalin- (NE-) jelátvitelt modulálják, vagyis épp azokat a neurotranszmitter-rendszereket célozzák, amelyek az ADHD tünettanában központi szerepet játszanak. A bemutató a hatásmechanizmus mellett a rendelkezésre álló preklinikai és klinikai adatokat, valamint a megközelítés lehetséges klinikai előnyeit tekintette át, érzékeltetve, hogy a stimulánsokon túlmutató, újszerű támadáspontú szerek miként bővíthetik a jövőben az ADHD kezelési eszköztárát.