Gyermekkorban diagnosztizált ADHD nem mindenkinél marad fenn felnőttkorra: egyeseknél a tünetek tartósan megmaradnak, másoknál remisszióba kerülnek. John Gabrieli (MIT) funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) hasonlította össze e két csoport agyműködését olyan felnőtteknél, akiknek mindegyikében gyermekkorban igazolt ADHD-diagnózis szerepelt. A vizsgálat azt mutatta, hogy a perzisztáló és a remisszióba került forma között mérhető, az agyi működésben megnyilvánuló különbségek vannak — vagyis a felnőttkori állapot nemcsak tünettani, hanem neurobiológiai szinten is elkülöníthető. Ez a megkülönböztetés finomíthatja a felnőttkori ADHD diagnózisát azoknál, akiknél a zavar a gyermekkori kórtörténetben gyökerezik, és rávilágít arra, hogy a kórlefolyás sokfélesége mögött tényleges idegrendszeri eltérések állnak.