Az ADHD ritkán jelenik meg önmagában: gyakran kíséri hangulati zavar, szorongás, sőt öngyilkossági veszélyeztetettség is, és ezek a kórképek az agyi működés szintjén is összekapcsolódnak. Martin Katzman előadása ezeknek a társuló állapotoknak a neurobiológiai hátterét tekinti át: azt vizsgálja, milyen idegrendszeri sajátosságok kötik össze a kezelésre nehezen reagáló depressziót, a szorongást, az öngyilkossági hajlamot és az ADHD-t. A megközelítés lényege, hogy a látszólag különálló tüneteknek közös biológiai gyökerei lehetnek, amelyek a beteg gondolkodását, érzelmi szabályozását és mindennapi működését egyaránt befolyásolják. A felismerés gyakorlati tanulsága, hogy a háttérben gyakran meghúzódó, fel nem ismert ADHD magyarázhatja a terápiarezisztens, nehezen kezelhető hangulati és szorongásos eseteket. Ha ezt a komorbid mintázatot a kezelőorvos azonosítja, célzottabb, az összes társuló zavarra kiterjedő terápia tervezhető, ami érdemben javíthatja a betegek kilátásait.