Az egyetemisták körében egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy ADHD-ra felírt stimulánsokat nem gyógyászati céllal, hanem például a tanulási teljesítmény fokozására vesznek be. A Project PHARM kilenc amerikai felsőoktatási intézmény bevonásával vizsgálta ezt a jelenséget, középpontba állítva a hallgatók torzult normaészlelését: sokan túlbecslik, hogy társaik milyen arányban élnek ilyen szerekkel, és ez a vélt többségi minta maga is hozzájárul a használathoz. A program 735, korábban már nem gyógyászati célból stimulánst szedett diák bevonásával egy webalapú, személyre szabott visszajelzést adó beavatkozást próbált ki, amely az egyéni szerhasználatot ütköztette a valós csoportadatokkal. A kezdeti eredmények biztatóak voltak: a torz hiedelmek korrigálása ígéretes, alacsony küszöbű utat kínál a vényköteles stimulánsokkal való visszaélés mérséklésére az egyetemi populációban.