A svéd népességi regiszterek páratlan lehetőséget kínálnak arra, hogy az ADHD hosszú távú következményeit nagy populáción, klinikailag diagnosztizált esetek alapján kövessék nyomon. Henrik Larsson ezeket az országos nyilvántartásokat kapcsolta össze, hogy összevethesse az ADHD-val élők iskolai és munkaerőpiaci pályáját, és feltárja, miként alakítja ezt a pszichiátriai komorbiditás, valamint a gyógyszeres kezelés. Az adatok alapján az ADHD jelentős oktatási és foglalkozási terhet ró az érintettekre: gyengébb tanulmányi eredmények és kedvezőtlenebb munkaerőpiaci kilátások jellemzik őket. A kép azonban nem egységes, mert a társuló pszichiátriai zavarok érdemben rontják a kimeneteleket, vagyis a komorbiditás kulcsszerepet játszik a pálya alakulásában. Biztató ugyanakkor, hogy a gyógyszeres kezelés kedvezően befolyásolhatja a tanulmányi teljesítményt, ami a korai felismerés és a megfelelő terápia gyakorlati jelentőségére hívja fel a figyelmet.