Az 1918-as influenzajárvány (a "spanyolnátha") nemcsak fizikai, hanem mentális egészségügyi következményeivel is mély nyomot hagyott, és a tapasztalatai a COVID-19 idején újra tanulságossá váltak. Svenn-Erik Mamelund történeti adatok alapján azt a kettős kapcsolatot mutatja be, amely a járvány és a mentális zavarok között figyelhető meg: egyrészt a már fennálló pszichés betegség kockázati tényezőként növelhette a megfertőződés és a súlyos lefolyás esélyét, másrészt maga a járvány is hozzájárult mentális zavarok kialakulásához a túlélők és a közösségek körében. Az áttekintés rávilágít arra, hogy egy világjárvány hatásai jóval túlmutatnak a fertőzés akut szakaszán, és hosszú távon érintik a lakosság lelki egészségét. A történelmi párhuzamok segítenek megérteni a COVID-19 lehetséges pszichoszociális következményeit, és alátámasztják, hogy a felkészülésnek és a járványügyi szakpolitikának a mentális egészség védelmét is méltányos módon magában kell foglalnia.