A félelmi reakciók kialakulása és kioltása régóta foglalkoztatja a kutatókat, hiszen ezek zavara áll számos szorongásos és poszttraumás kórkép hátterében. Mohammed Milad transzlációs kutatási programja a félelemkioltás (fear extinction) paradigmáját mutatja be, amely eredetileg rágcsálókon kidolgozott kísérleti modellből indult, majd emberi vizsgálatokra ültették át, és különböző egészséges és klinikai csoportokon tesztelték. Az eredmények szerint a kioltás neurobiológiai folyamatában jellegzetes eltérések figyelhetők meg a poszttraumás stressz zavarral (PTSD) élők és a traumát át nem élt kontrollszemélyek között, sőt hasonló mintázatok jelennek meg olyan más pszichiátriai zavaroknál is, amelyek növelik a PTSD kockázatát. A megközelítés szemléletesen mutatja, hogyan kapcsolható össze az állatkísérletes alapkutatás az emberi klinikai gyakorlattal, és miként segíthet megérteni, miért válnak egyes személyek sérülékenyebbé a trauma feldolgozásában.