A COVID-19 járvány alatt az ADHD-val élő serdülők mindennapjai különösen sérülékennyé váltak: a megszokott, kiszámítható napirend felborulása, az iskolai és iskolán kívüli kapcsolatok beszűkülése éppen azokat a támaszokat vette el, amelyekre ezeknek a fiataloknak a leginkább szükségük van. Margaret Sibley előadása a korlátozások időszakában gyűjtött adatok alapján azt mutatja be, hogyan súlyosbodtak a tünetekhez kapcsolódó funkcionális károsodások az ADHD-s tizenéveseknél. Bár a járvány hozott néhány kedvező hatást is – például a lazább napi tempót vagy a csökkenő iskolai nyomást –, az eredmények szerint ezeknek a pozitívumoknak a klinikai haszna elenyésző maradt: nem ellensúlyozták a romló alkalmazkodást és teljesítményt. A tanulság a segítő szakemberek számára, hogy az ADHD-s serdülőket fokozottan védeni kell a megszokott struktúrák összeomlása ellen, és a látszólag könnyítő körülmények nem helyettesítik a célzott támogatást.