A gyermekkori agyi hálózatok már jóval a tünetek megjelenése előtt árulkodhatnak a későbbi lelki nehézségekről. Susan Whitfield-Gabrieli longitudinális neuroképalkotó kutatása arra mutat rá, hogy a nyugalmi állapotú fMRI-vizsgálatból nyert funkcionális kapcsolódások már hétéves korban előrejelzik, hogyan alakulnak a figyelmi és hangulati tünetek a fejlődés során. A különböző idegi hálózatokban mért agyi együttműködési mintázatok alapján megjósolható, hogy a gyermeknél tizenegy éves korára inkább az ADHD-hoz vagy a major depresszióhoz (MDD) köthető tünetek erősödnek-e fel. Mindez azt jelzi, hogy az agy szerkezeti-működési jellemzői önálló biológiai jelzőként szolgálhatnak. A gyakorlat számára a legfontosabb tanulság, hogy a korai, akár tünetmentes időszakban végzett azonosítás megnyithatja az utat a megelőző jellegű beavatkozások előtt, mielőtt a nehézségek kibontakoznának.