A lakókörnyezet hátrányos helyzete érzékelhetően formálja az ADHD és más gyakori lelki zavarok kialakulásának genetikai és környezeti hátterét. A kutatás ikervizsgálatok friss adataira épül, amelyek szemléletesen mutatják, hogy az öröklött hajlam ereje nem állandó: a genetikai kockázat súlya attól is függ, milyen környezeti hatásoknak van kitéve az egyén. A megközelítés újdonsága egy módszertani fogás, a lakcímek térinformatikai (geospatiális) kódolása, amellyel objektíven mérhetővé válik, mennyire hátrányos környezetben él valaki. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a genetikai hajlam és a társadalmi-környezeti körülmények nem egymástól függetlenül, hanem összefonódva hatnak: a kedvezőtlen lakókörnyezet felerősítheti az öröklött sérülékenységet. Mindez azt is jelzi, hogy a megelőzés és a segítés szempontjából a gyermek tágabb élethelyzetének, lakókörnyezetének ismerete épp olyan fontos lehet, mint a biológiai kockázat.