A plenáris előadás középpontjában az ADHD áll, ahogy az lányoknál és nőknél megjelenik — egy olyan terület, amely sokáig a kutatás és a klinikai gyakorlat perifériáján maradt, mivel a zavart hagyományosan a fiúknál látott, jól felismerhető tüneti kép alapján írták le. Az előadás egy nagy hatású, hosszú távú (longitudinális) vizsgálatra épít, amely éveken át, a gyermekkortól a felnőttkor felé haladva követte ADHD-val élő lányok fejlődését. Az előadó áttekinti a női ADHD jellegzetes klinikai megjelenését és életút-során át alakuló lefolyását, kiemelve azokat a vonásokat, amelyeket a környezet és a szakemberek gyakran alulértékelnek vagy félreértelmeznek. A fő üzenet, hogy a lányoknál és nőknél az ADHD sajátos, kevésbé szembetűnő mintázatot mutathat, ezért könnyen rejtve marad — a felismerés és a megfelelő támogatás szempontjából tehát kulcsfontosságú, hogy a tüneteket ne kizárólag a fiúknál megszokott megjelenés alapján ítéljük meg.