Az agy nyugalmi állapotú működése és szerkezete már jóval a tünetek megjelenése előtt árulkodhat a későbbi pszichés zavarok kialakulásáról ADHD-val élő serdülőknél. A megközelítés középpontjában a funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) állt: egyrészt a nyugalmi állapotú agyi hálózatok összekapcsoltságát (resting state connectivity), másrészt az idegrostokat összekötő fehérállomány épségét mérték fel. A kutatás külön figyelmet fordított arra, miben különböznek azok a fiatalok, akiknél az ADHD mellett depresszió is jelen van, azoktól, akiknél nincs társuló hangulatzavar. A fő üzenet, hogy az agy belső felépítésében megfigyelhető mintázatok nem csupán az aktuális állapotot tükrözik, hanem előre is jelezhetik a tünetek súlyosbodását vagy újabb zavarok megjelenését. Gyakorlati jelentősége, hogy a képalkotó eljárások hosszabb távon segíthetik a komorbid állapotok korai felismerését, az érintettek finomabb csoportosítását és a célzottabb beavatkozást – ideértve a neurofeedback-alapú megközelítések távlatait is.