A fiatalkori öngyilkossági ráták emelkedésében egyre nagyobb figyelem irányul az ADHD szerepére. A kiindulópont, hogy az ADHD önmagában is rizikótényező, komorbid állapotokkal — például depresszióval vagy magatartászavarral — együtt járva pedig egyes vizsgálatok szerint akár tízszeresére is növelheti az öngyilkossági kockázatot. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ADHD soktényezős jelenség, és nem világos, pontosan mely összetevői felelősek a megnövekedett kockázatért: szóba jöhet az impulzivitás és a hozzá kapcsolódó jutalomdiszkontálás, a végrehajtó működés gyengesége, a figyelmetlenség vagy a túlmozgásosság. A megközelítés lényege, hogy az ADHD egyre inkább az önszabályozás zavaraként értelmezhető, az önszabályozás pedig maga is több, elkülöníthető mechanizmusból áll. Ezen belül kiemelt figyelmet kap az impulzivitás és az önszabályozás jelentősége, és a cél, hogy a klinikusok és a döntéshozók előtt álló kihívásokat naprakész, a megelőzés szempontjából is hasznosítható keretbe helyezze.