Az alvászavarok kifejezetten gyakoriak ADHD-ban: a populáció átlagához képest jóval nagyobb arányban fordulnak elő. Innen indulva válik érdekessé, hogyan kapcsolódik össze az alvás, a gyulladás és az ADHD. Szakirodalmi áttekintés alapján amellett szól az érvelés, hogy a tartós alváshiány önmagában is gyulladásos folyamatokat indít be a szervezetben. Ez a megfigyelés magyarázatot adhat arra, miért emelkedett ADHD esetén bizonyos szomatikus problémák kockázata: az autoimmun folyamatoké, az allergiáké, illetve a COVID-fertőzéssel összefüggő szövődményeké. Az áttekintés szerint az alváshiány több úton is hat az immunrendszerre: neuroendokrin (hormonális), mikrobiomális (a bélflórán keresztüli) és vegetatív idegrendszeri csatornákon át, amelyek gyulladásos jelzőmolekulákon keresztül kötik össze az alvást az immunválasszal. A gyakorlati üzenet, hogy ADHD esetén az alvás rendezése nem csupán a tünetek, hanem a hosszú távú testi egészség szempontjából is fontos lehet.