Az ADHD ritkán áll önmagában: biológiai hátterét vizsgálva kiderül, hogy nem önálló, élesen elkülönülő kórkép, hanem számos más pszichiátriai zavarral mutat átfedést. Az előadó áttekintette, hogy az ADHD genetikai szinten milyen mértékben oszt közös kockázati tényezőket más mentális zavarokkal, így megvilágítva, miért társul olyan gyakran komorbid állapotokkal. Bemutatta továbbá azokat az agyi rendszereket, neurotranszmissziós folyamatokat és idegi hálózatokat, amelyek érintettek lehetnek a tünetek kialakulásában, és amelyek részben magyarázzák a más zavarokkal való biológiai rokonságot. Külön kitért arra is, hogy a diagnosztikai kritériumok hogyan fedik át egymást a különböző kórképek között, ami a klinikai gyakorlatban megnehezítheti a pontos elkülönítést. A fő üzenet, hogy az ADHD jellemzően nem önmagában áll: a biológiai és genetikai átfedések ismerete segít abban, hogy a társuló nehézségek ne maradjanak rejtve, és a felismerés, valamint a kezelés a teljes klinikai képet figyelembe vegye.