Az ADHD-val élő gyermekek többsége társas nehézségeket él meg, és gyakran mutat elmaradást a társas helyzetek feldolgozásában. A kutatás azt tárta fel, milyen képességek állnak a társas problémamegoldás hátterében: a gyermekek előre felvett társas helyzetekre reagáltak, válaszaikat pedig az egyes problémamegoldási lépésekre bontották, miközben neuropszichológiai felmérés is készült róluk. Az eredmények szerint a társas problémamegoldás az életkorral javul, és különböző készségek különböző lépésekhez kapcsolódnak: a nyelvi képességek mások érzelmeinek megértését, a tudatelmélet a megoldások kidolgozását, a munkamemória a helyzet megértését, a döntéshozatal pedig a mások által megfigyelhető társas viselkedést segíti. Mindez azt mutatja, hogy a társas készségek fejlesztése többféle alapkészség célzott támogatását igényli.