Az ADHD-val élő emberek gyakran más okokból és más módon nyúlnak szerekhez, mint az ADHD-val nem érintett kortársaik. Az eredmények szerint az ADHD-csoportban a szerhasználat hátterében elsősorban a megküzdés, a társas helyzetek megkönnyítése és a teljesítményfokozás állt, és olyan sajátos minták is megjelentek, mint a paradox reakciók, a magányos használat vagy a fokozott ingerérzékenység. Figyelemre méltó, hogy a folyamatban lévő ADHD-kezelés önmagában nem csökkentette a problémás szerhasználat kockázatát. A megfigyelések az úgynevezett önkezelési (öngyógyítási) elméletet támasztják alá, és rávilágítanak arra, hogy ennél a csoportnál célzott pszichoterápiás megközelítésekre van szükség.