A szakorvosi kapacitás szűkössége gyakran hosszú várólistákat és nehezen elérhető ellátást eredményez az ADHD-val élők számára. Erre kínál választ az itt bemutatott, telemedicinára épülő együttműködő gondozási modell, amelyben külön felkészített háziorvosok látják el a betegeket szakorvosi felügyelet mellett. A korai tapasztalatok szerint a páciensek elégedettsége magas, a háziorvosok pedig magabiztosabbá váltak az ADHD kezelésében. Az előadás emellett kitér a modell szélesebb körű alkalmazhatóságára, a betegek szűrésére és besorolására, a finanszírozás kérdéseire, valamint azokra az akadályokra, amelyek az életkortól független, szélesebb hozzáférés kiépítését nehezítik.