Ebben az előadásban egy ADHD-val élő fiatal felnőtt osztja meg nézőpontját egy kutatást segítő tanácsadói testület tagjaként. Amellett érvel, hogy az ADHD-t a neurodiverzitás szemléletében érdemes tekinteni, vagyis a gondolkodás más, nem pedig hiányos módjaként. Hangsúlyozza, hogy a neurodivergens emberek megélt tapasztalatait szervesen be kellene építeni a kutatás minden szakaszába, a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények terjesztéséig.