A barátság útja időt, részvételt, gyakorlást és megfelelő szemléletet igényel — hiszen a bizalom, a kapcsolódás és a valódi barátság csak fokozatosan épül fel. Caroline Maguire elvezeti a résztvevőket azon, hogyan gondolják újra és alakítsák át a barátsághoz való hozzáállásukat és szemléletmódjukat oly módon, amely összhangban van az ADHD-s neurológiával — hogy hiteles kapcsolatokat tudjanak kialakítani az álcázás, a mások kényének hajhászása és a kiégés helyett. A szekció végére egy teljesen új barátságszemléletet vihetnek haza a résztvevők, amely lezárhat egy életen át tartó fájdalmat, és új perspektívát nyithat meg előttük. Caroline konkrét mintamondatokat, szerepjáték jellegű példákat és lépésről lépésre követhető stratégiákat kínál, amelyek segítenek ütemezni az új kapcsolatok kiépítését, korábban felismerni a figyelmeztető és biztató jeleket, valamint talpra állni egy-egy kínos helyzet után anélkül, hogy az ember önsorsrontó spirálba kerülne. Szó lesz arról is, hogyan lehet a barátkozás bizonyos elemeit mintegy „automatikus üzemmódba" kapcsolni emlékeztetők, rutinok és sablonok segítségével — így a kapcsolatok fenntartása kevesebb végrehajtó funkciót igényel. A résztvevők egy kedvesebb, önmagukkal szemben is elfogadóbb szemlélettel és egy reális tervvel távoznak, hogy olyan barátságokat építhessenek, amelyek illeszkednek az agyuk működéséhez, az energiaszintjükhöz és az életükhöz — legyen szó akár egy kiégés utáni szociális újrakezdésről, akár egy óvatos, de elszánt próbálkozásról.