A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) igen gyakran jár együtt kommunikációs nehézségekkel – mégis az érintettek támogatásával foglalkozó szakmai csapatok rendszeresen figyelmen kívül hagyják a receptív nyelvi problémákat, az auditív feldolgozás zavarát, az expresszív nyelvi nehézségeket, a hadarást vagy a megakadásos beszédet, a szociális kommunikáció korlátait, valamint az olvasás és írás terén jelentkező problémákat. Ez a szekció rávilágít a logopédusok szerepére, amely egyszerre nélkülözhetetlen és méltatlanul mellőzött az ADHD-val élő személyek azonosításában és támogatásában. A résztvevők megismerhetik, hogyan hat az ADHD a kommunikációra olyan összefonódó tényezőkön keresztül, mint a végrehajtó funkciók gyengesége, a munkamemória korlátai és az auditív feldolgozás nehézségei. A szekció témái között szerepel a beszédfluencia – például a dadogás és a hadarás –, a receptív és expresszív nyelvi fejlődés, valamint az írás-olvasás elsajátítása, beleértve a szövegértést és az írásbeli kifejezőkészséget, különös tekintettel az egyidejűleg fennálló diszlexiára. Esetismertetések, aktuális kutatási eredmények és gyakorlatban alkalmazható, bizonyítékokon alapuló stratégiák segítik majd a résztvevőket abban, hogy felismerjék, mikor indokolt logopédushoz irányítani a klienst, megértsék, hogyan járul hozzá a logopédus a terápiás terv kialakításához, és erősítsék a szakmaközi együttműködést. Ha a szakemberek és a családok egyaránt figyelmet fordítanak az ADHD e sokszor észrevétlen aspektusaira, hatékonyabban segíthetik az érintetteket abban, hogy elsajátítsák azokat a kommunikációs készségeket, amelyek valódi kapcsolatok kialakításához, eredményes tanuláshoz és teljes értékű élethez szükségesek.