A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) ritkán fordul elő önmagában – a legtöbb esetben különböző pszichiátriai és szomatikus társbetegségekkel együtt jelenik meg. A leggyakoribb pszichiátriai kísérőállapotok közé tartoznak a depressziós zavarok, a szorongásos zavarok, a szerhasználati zavarok és a tanulási nehézségek, míg a gyakran társuló testi betegségek között az alvászavarok, az allergiás kórképek és a migrén emelhetők ki. Az egymást átfedő tünetek megnehezíthetik a pontos diagnosztikát, ami téves diagnózishoz, késői felismeréshez vagy a párhuzamosan fennálló állapotok hiányos azonosításához vezethet. Előfordulhat, hogy a betegnél egy másik zavart állapítanak meg, miközben az ADHD rejtve marad; az is megtörténhet, hogy ADHD-t diagnosztizálnak, holott egy eltérő kórkép áll a háttérben; de az is lehetséges, hogy valóban mindkét – vagy több – zavar egyidejűleg van jelen. Az előadás áttekinti azokat a kulcsszempontokat, amelyeket feltételezett vagy már megerősített ADHD esetén a társbetegségek felmérése és a differenciáldiagnosztika során figyelembe kell venni. Kiemelt hangsúlyt kap az egyes kórképekre jellemző megkülönböztető klinikai jegyek azonosítása, a tüneti átfedések értelmezése, valamint a kezeletlen ADHD talaján másodlagosan kialakuló állapotokra utaló mintázatok felismerése. Az előadás emellett vizsgálja az ADHD és a társuló zavarok kölcsönös, kétirányú hatását a klinikai képre, a funkcionális károsodás mértékére és a terápiás válaszra. A diagnosztikai kihívások szemléltetésére és a terápiás tervezés elősegítésére klinikai esetbemutatókra is sor kerül.