Célkitűzés
A neurodiverzitás elismeri, hogy minden ember másként gondolkodik, tanul és viselkedik, e különbségeket pedig nem deficitként, hanem természetes változatosságként értelmezi. Az azonban nem világos, hogyan ítélik meg a holland ADHD-s felnőttek e új mozgalom következményeit. A vizsgálat az ADHD-s felnőttek neurodiverzitással kapcsolatos attitűdjeit tárja fel, és megvizsgálja ezek összefüggéseit a demográfiai jellemzőkkel, a stigmatapasztalatokkal és az ADHD pozitív megítélésével.
Módszer
A felmérést a holland ADHD tudományos platformmal — az ADHD-s felnőttek szervezetének (Impuls & Woortblind) kezdeményezésével — közösen alkották meg, ahol megélt tapasztalattal rendelkező felnőttek, klinikusok és kutatók működnek együtt. A felmérés négy szekció kérdéseit tartalmazta: identitás, neurodiverzitás, pozitív aspektusok és stigma. Összesen 224 ADHD-s felnőtt vett részt. Kvantitatív elemzéseket (t-próbák és korrelációelemzés) végeztek.
Eredmények
A résztvevők többsége (76%) azonosult a neurodiverzitás fogalmával. A résztvevők előnyöket és hátrányokat egyaránt láttak. A többség (64%) egyetértett azzal, hogy a deficit- és a diverzitásalapú nézőpontok egybeeshetnek. A neurodiverzitással kapcsolatos attitűdök nem függtek össze az életkorral, a diagnóziskori életkorral, a társuló állapotok jelenlétével, a nemmel és a gyógyszerhasználattal, de az ADHD pozitív aspektusainak elismerésével és annak betegségként/zavarként való felfogásával igen.
Következtetések
Ezek az eredmények a neurodiverzitás magas szintű elfogadottságát jelzik az ADHD-s felnőttek körében. Az azonban változó, hogy az ADHD-t deficitnek vagy a sokféleség egyik formájának tekintik-e. A neurodiverzitással kapcsolatos attitűdök szempontjából a demográfiai tényezők helyett az ADHD személyes megítélése tűnik központinak. Eredményeink fontosak azon klinikusok számára, akik azon töprengenek, vajon és hogyan építsék be a neurodiverzitást a munkájukba.