Célkitűzés
A képernyős eszközök elterjedése átalakította a gyermekek mindennapi tevékenységeit, ami szükségessé teszi a használati szokások és a szülői szabályozási megközelítések alapos megismerését. Ez a keresztmetszeti vizsgálat a többféle eszközön át gyakorolt képernyőhasználatot, a szülői szabályozási stratégiákat, valamint a kapcsolódó demográfiai tényezőket elemezte gyermekek körében.
Módszer
Az adatokat 82 gyermektől gyűjtöttük (73 fiú, 9 lány) három korcsoportban (5–8, 9–12, és 13 év felett). A képernyőidőt négy eszközkategóriában (televízió, tablet, mobiltelefon, videojáték) mértük 5 fokozatú intenzitásskálán. Elemeztük a szülői szabályozási stratégiákat, demográfiai tényezőket és a tünetek megjelenését.
Eredmények
Az életkori megoszlás szerint a résztvevők 41%-a (n = 34) 5–8 éves, 37%-a (n = 30) 9–12 éves, 22%-a (n = 18) pedig 13 év feletti volt. A használati arányokat tekintve a televízió volt a meghatározó eszköz (80%), ezt követte a mobiltelefon (65%), a tablet (46%) és a videojáték (45%). A használati intenzitás eszközönként jelentősen eltért.
Következtetések
A vizsgálat eltérő mintázatokat tár fel a gyermekek többeszközös képernyőhasználatában; a televízió és a mobiltelefon a leggyakoribb képernyő-alapú tevékenység. A szülői szabályozási stratégiák jelentős eltérései (49% strukturáltan szabályozott, szemben a 35% szabályozatlannal) egyértelműen szükségessé teszik az egységes ajánlások kidolgozását.