Célkitűzés
Vizsgálatunk célja az volt, hogy a gyermekkori externalizáló viselkedés varianciáját ismert kockázati tényezőkre és mentálhigiénés vonásokra építő, többszörös poligenikus pontszámokkal (multi-PGS) jobban magyarázzuk. A vizsgálatba 4 485 iskoláskorú gyermek került be.
Módszer
Az externalizáló viselkedést a CBCL kérdőívvel mértük; a poligenikus pontszámokat a PRScs módszerrel állítottuk elő. Két modellt teszteltünk, és összevetettük, mekkora varianciahányadot magyaráznak: (i) egy egyszerű modell csak az externalizáló viselkedésre vonatkozó poligenikus pontszámmal (PGSexternalizáló), valamint (ii) egy multi-PGS modell, amely a PGSexternalizálót további poligenikus pontszámokkal egészítette ki hat kockázati tényezőcsoportra: környezet, mentális egészség, kogníció, személyiség, egészségkockázati viselkedés és nem mentális betegségek.
Eredmények
A környezet, a mentális egészség, a kogníció és az egészségkockázati viselkedés multi-PGS-ei további varianciahányadot magyaráztak az externalizáló viselkedésre az egyszerű PGSexternalizáló modellhez képest. A PGSexternalizáló mellett a háztartási jövedelem, az ADHD, az iskolai teljesítmény, az intelligenciahányados, az alkoholfogyasztás, a szexuális partnerek száma, a dohányzás abbahagyása és a kockázatvállalási hajlandóság genetikai hajlama is szignifikánsan járult hozzá az externalizáló viselkedéshez.
Következtetések
Az eredmények tovább erősítik, hogy a többszörös PGS-megközelítés növeli a megmagyarázott varianciát, és hogy a poligenikus pontszámok kategóriákba sorolása értelmes és értelmezhető betekintést ad azokba a kockázati tényezőkbe, amelyek az externalizáló viselkedés előrejelzésében különösen relevánsak lehetnek.