Célkitűzés
A személyre szabott kezelés iránti igény növekedésével egyre fontosabb a felnőtt ADHD-s betegek kimenetelének előrejelzése, ám ez a terület kevéssé feltárt. Újabban az agy felszínének és a kezelési válasszal való kapcsolatának vizsgálata kapott figyelmet. Megvizsgáltuk, hogy a kortikális gyrifikáció előrejelzi-e a pszichoterápiára vagy a metilfenidáttal, illetve placebóval kombinált klinikai kezelésre adott választ egy 12 hetes intenzív terápiát követően.
Módszer
Az ADHD-tüneteket és a kortikális gyrifikációs indexet 121 felnőtt ADHD-s beteg T1-súlyozású anatómiai MRI-felvétele alapján vizsgáltuk, összevetve a kezelési kimenetelt a kiindulási kortikális gyrifikációval. Az agy szerkezeti elemzéseit küszöbfüggetlen klaszteresítéssel (TFCE) és a Computational Anatomy Toolbox (CAT12) eszközzel végeztük el a Statistical Parametric Mapping (SPM) szoftverben (MATLAB R2021a).
Eredmények
Az eredmények szignifikáns pozitív és negatív összefüggéseket mutattak a kortikális gyrifikáció és az ADHD-tünetek mérséklődése között három tüneti dimenzióban — túlnyomórészt a bal félteke frontális területein. A frontális kérgi régiókban tapasztalt fokozott kortikális gyrifikáció erősebb terápiás hatékonyságot jelez 12 hetes beavatkozás után.
Következtetések
A kortikális gyrifikáció biomarker lehet az ADHD-kezelési válasz előrejelzésére felnőtteknél. A frontális kérgi gyrifikáció és a tünetenyhülés szignifikáns összefüggései alátámasztják a személyre szabott kezelés irányát. További kutatások szükségesek az eredmények megerősítésére — célzottabb terápiák kidolgozásához, a gyógyszer-mellékhatások csökkentéséhez és az ADHD-s felnőttek terápiás kimeneteleinek javításához.