Célkitűzés
Az ADHD gyakori idegrendszeri fejlődési zavar, és a megerősítésre adott megváltozott érzékenység vélhetően hozzájárul a tüneteihez. A Dopamin-Átviteli Deficit-elmélet (DTD) szerint ADHD-ban károsodik a jutalmat előrejelző jelekhez való kondicionálódás. A vizsgálatban ADHD-s és ADHD nélküli gyermekek érzékenységét mérjük jutalmakra (cél) és jelekre (sign). Feltételezésünk: az ADHD-s gyermekek több cél-követő és kevesebb jel-követő viselkedést mutatnak.
Módszer
A DSM-5 szerinti ADHD-kritériumokat teljesítő 6–12 éves gyermekek és tipikusan fejlődő gyermekek számítógépes jel-és-cél-követő feladatot végeznek. A gombnyomásokat és a jelekre, illetve a célingerekre adott szemfixációkat rögzítettük. A jelekre vs. jutalmakra adott válaszok eloszlását, a szemkövetést és a Pavlovi Kondicionált Megközelítés indexét (PCA) csoportközi elemzéssel hasonlítjuk össze. Az adatgyűjtés jelenleg folyik.
Eredmények
Az ADHD-csoport előzetes adataiból az tűnik ki, hogy a gyermekek jobban fixálnak és több választ adnak a jelekre, mint a célingerekre a jelek megjelenése során. A PCA-pontszámok a jel- és a cél-követés közötti köztes válaszadásra utalnak. A szemfixáció és a válaszok közötti korreláció gyenge — ami azt jelzi, hogy ezek a mutatók részben különböző információkat ragadnak meg.
Következtetések
A jutalmakra és jelekre adott érzékenység csoport-összevetését az ADHD-s és ADHD nélküli gyermekek esetén a poszteren mutatjuk be. Megvitatjuk az eredmények illeszkedését a DTD-hipotézishez, és a klinikai vonatkozásokat ADHD-s gyermekek számára.