Célkitűzés
Az externalizáló mentális zavarok (EXT) erősen kapcsolódnak a szerhasználati zavarokhoz (SUD), míg az internalizáló (INT) komorbiditások szerepe összetett és kevésbé feltárt. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy az INT önmagában vagy az EXT-tel együtt eltérő SUD-gyakorisággal jár-e felnőtt ADHD-betegek klinikai mintájában (n = 631) és egy általános populációs mintában (n = 2 001).
Módszer
A betegeket komorbiditásaik szerint négy csoportba soroltuk: (1) „tiszta" ADHD; (2) ADHD+EXT — oppozicionális, magatartászavar és/vagy antiszociális személyiségzavar jelenléte; (3) ADHD+INT — hangulati és/vagy szorongásos zavarok jelenléte; (4) ADHD+EXT+INT — mindkét komorbiditási kör jelen van, beleértve a bipoláris zavart. Az általános populációs mintára ugyanezt a csoportosítást alkalmaztuk. A SUD diagnózisát DSM-5 kritériumok szerint állítottuk fel.
Eredmények
A diagnosztikai kategóriák és a SUD között szignifikáns összefüggést találtunk mind a klinikai ADHD-mintában, mind az általános populációs mintában. A post hoc elemzések szerint a „tiszta" ADHD, az ADHD+EXT és az ADHD+EXT+INT csoportok hasonló SUD-gyakoriságot mutattak, míg az ADHD+INT csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a SUD aránya. Az általános populációban az EXT+INT csoportnak volt a legmagasabb SUD-gyakorisága.
Következtetések
Az INT-zavarok jelenléte jelentősen eltérő klinikai következménnyel jár a SUD-kockázat tekintetében attól függően, hogy EXT-komorbiditás is jelen van-e. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a SUD-kockázat értékelésekor figyelembe kell venni a komorbiditás-profilt. A következő lépés ezek megerősítése egy további, 3 000 fős mintán a Brazíliai ADHD Hálózatból.