Célkitűzés
Az ADHD-t egyre gyakrabban diagnosztizálják felnőttkorban, és az általános népességben kardiometabolikus kockázattal jár együtt. Az ADHD és a kardiometabolikus kockázati profil, a nem gyógyszeres beavatkozásokban való részvétel, valamint a hosszú távú kimenetelek kapcsolata szívinfarktusos (MI) betegeknél azonban kevéssé tisztázott.
Módszer
A megfigyeléses vizsgálat a SWEDEHEART nyilvántartásból azonosított 18–74 éves betegeket, akiket 2006 és 2020 között első akut szívinfarktus miatt diagnosztizáltak. Értékeltük az ADHD és a kardiometabolikus kockázati profil (klinikai paraméterek, kórelőzmény, magatartási tényezők), az irányelvek szerint javasolt nem gyógyszeres beavatkozásokban való részvétel, a kardiovaszkuláris események ismétlődése és a halálozás közötti összefüggéseket.
Eredmények
582 ADHD-val és infarktussal élő beteget, valamint 2 704 ADHD nélküli, infarktuson átesett kontrollt elemeztünk. A klinikai paraméterek és a kórelőzmények többsége nem mutatott szignifikáns különbséget. Az ADHD-val élők azonban gyakrabban dohányoztak (RR = 1,53; 1,36–1,71), kisebb arányban hagyták abba a dohányzást a szívinfarktus után (RR = 0,76; 0,63–0,91), és magasabb volt az összes okból bekövetkező halálozás (HR = 2,02; 1,05–3,88) az elbocsátás után — az ismételt kardiovaszkuláris események kockázata viszont nem nőtt.
Következtetések
Az infarktuson átesett, ADHD-val élő betegek kardiometabolikus kockázati profilja hasonló, ám életmódjuk kedvezőtlenebb, kevésbé vesznek részt a javasolt beavatkozásokban, és halálozási arányuk magasabb az ADHD nélküli betegekhez képest. Ez ráirányítja a figyelmet a kardiológiai és pszichiátriai ellátás összehangolt szervezésére.