Célkitűzés
Az ADHD-val összefüggő reakcióidő-változékonyság (RTV) idegrendszeri hátterét vizsgáló kutatások többsége az agyi aktiváció és a változékonyság összegző mutatói (például a reakcióidő szórása, SDRT) közötti összefüggéseket nézi. Az összegző mutatók azonban a teljes feladatra vonatkozó RTV-t tükrözik, miközben az RTV epizodikus ingadozásokból áll. Az egyedi próba szintű reakcióidők és az agyi aktiváció kapcsolatát elemeztük ADHD-s és ADHD nélküli gyermekeknél.
Módszer
Az állj jelre adott reakcióidő-adatokat 5 719 gyermektől nyertük (422 ADHD-s). A próba-szintű reakcióidőket z-pontszámmá alakítottuk. A képjellemzőkön főkomponens-elemzést (PCA) végeztünk. A BOLD–z-pontszám kapcsolatait amplitudo-modulált lineáris regresszióval becsültük: a maradékokat a z-pontszám idősorral kanonikus hemodinamikai válaszfüggvénnyel konvolváltuk. A csoportkülönbségeket PCA-val vizsgáltuk.
Eredmények
A hosszabb reakcióidők több feladatpozitív és kevesebb feladatnegatív aktivációval jártak; ezek az összefüggések gyengébbek voltak az ADHD-csoportban. A 10 főkomponensből az elsőnél szignifikáns ADHD-fő hatást találtunk: az ADHD-csoportnak alacsonyabb komponens-pontszámai voltak. A pozitív súlyok a jobb oldali frontoparietális, dorzális és ventrális figyelmi, valamint a szomatomotoros hálózatokban, a negatív súlyok pedig a bal oldali alapértelmezett mód hálózatban voltak a legerősebbek.
Következtetések
A z-pontszámos megközelítés ígéretes az ADHD reakcióidő-változékonyság idegi mechanizmusainak vizsgálatában.