Célkitűzés
Az ADHD magas örökölhetőséggel, agyi eltérésekkel, valamint dopamin- és noradrenalin-egyensúlyzavarral függ össze, és a gén–környezet kölcsönhatások meghatározó szerepet játszanak benne. Az anyai dohányzás és az alacsony fokú gyulladás is szóba kerül a háttértényezők között, ám a neurobiológiai mechanizmusok tisztázatlanok. A kutatás célja a neuroinflammatorikus jelátvitel feltárása ADHD-ban, valamint a viselkedéses és molekuláris változások vizsgálata egérmodellben.
Módszer
A perinatálisan nikotinnak kitett (PNE) egerek elválasztásig 300 μg/ml nikotint és 2% szacharózt tartalmazó vizet kaptak, szemben a kontrollcsoporttal, amely csak szacharózt kapott — ezzel ADHD-szerű viselkedést indukáltunk. A viselkedéses tesztek a posztnatális 5. héten igazolták a figyelmi károsodást. Ezt követően a prefrontális kéreg alterületein elemeztük az Iba-1- és NF-κB-immunjelölést, a mikroglia-morfológiát és a kérgi vastagságot (CT).
Eredmények
A megnövekedett kérgi vastagság, a magasabb mikrogliasejt-szám (Iba-1-szint) és -aktivitás, valamint az NF-κB-aktiváció az elülső cinguláris kéregben (ACC) összefüggésbe hozható a PNE-egerek figyelmi károsodásával. A PNE-egereknél a prelimbikus (PL) és infralimbikus (IL) kéregben megnőtt a mikroglia száma és aktivitása, az IL-ben pedig fokozott NF-κB-aktiváció jelentkezett, szorongásszerű viselkedéssel együtt.
Következtetések
A prenatális rizikótényezők — például az anyai elhízás és dohányzás — gyulladást válthatnak ki a terhesség alatt, ami neuroinflammatorikus változásokhoz és ADHD-hoz vezethet. További kutatás szükséges a környezeti tényezőkhöz kapcsolódó genetikai hajlamok és epigenetikai mechanizmusok feltárására, amelyek a szinaptikus nyesést és érést befolyásolják. Eredményeink kiemelik a neuroinflammatorikus jelátvitel szerepét az ADHD kórélettanában, és iránymutatásul szolgálhatnak az e mechanizmusokat célzó jövőbeli kezelésekhez.