Célkitűzés
Az ADHD a gyermekpopuláció mintegy 5%-át érinti, és felnőttkorba is áthúzódik. Fő jellemzői a figyelmetlenség, a hiperaktivitás és az impulzivitás. Kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttesen játszanak szerepet. Ismert, hogy az érintett családok társadalmi-gazdasági helyzete (SES) befolyásolja a tünetek súlyosságát; ennek biológiai és genetikai háttere azonban kevéssé feltárt, és további kutatást igényel a kezelés szempontjából.
Módszer
Jól jellemzett ADHD-s mintán (az ESCAlife többközpontú lépcsőzetes terápiás vizsgálat 3–17 éves résztvevői, n = 565) vizsgáltuk a genetikai tényezőket. Poligenikus pontszámokra (PGS) építve elemeztük, hogy a pszichiátriai zavarokhoz és vonásokhoz tartozó kockázati allélok hogyan befolyásolják az ADHD súlyosságát, és ezt összevetettük a vizsgálati mintához rendelkezésre álló társadalmi-gazdasági adatokkal.
Eredmények
A teljes mintán gyenge összefüggést találtunk az ADHD súlyossága és különféle pszichiátriai zavarok, illetve vonások poligenikus pontszámai között. Az ADHD-PGS-sel nem volt szignifikáns interakció. Ha azonban figyelembe vettük a társadalmi-gazdasági helyzetet, az ADHD súlyossága az alacsonyabb SES-csoportban erősen együtt mozgott a megemelkedett PGS-sel; a magasabb SES-csoportban viszont nem mutatkozott összefüggés a súlyosság és a PGS között.
Következtetések
A magasabb társadalmi-gazdasági helyzet valamilyen módon véd a betegektől a tünetek súlyosabb megjelenésétől, még akkor is, ha jelentősebb a genetikai teher. További kutatás szükséges, hogy feltárjuk e jelenség mögött álló pontos tényezőket.