Célkitűzés
A QbCheck használatát értékeltük az ADHD alaptüneteinek objektív felmérésére, a gyógyszerhatékonyság mérésére és az optimális tünetkezelés támogatására. Az eszköz öt változót rögzít az alaptünetekhez: aktivitás (MicroEventX); impulzivitás (kommissziós hiba); valamint figyelem (kihagyási hiba, reakcióidő, reakcióidő-szórás), amelyekből egy összesített tüneti pontszámot (TSS = 0–100) képez, amely az ADHD valószínűségét jelzi. Az eszközről anonim visszajelzést is gyűjtöttünk.
Módszer
57 beteg (6 év 1 hó – 17 év) teljesítette az ADHD diagnózisának kritériumait, kapott stimuláns gyógyszert, és végzett QbCheck-et gyógyszer mellett és anélkül. A statisztikai elemzés a teljes populációt és a gyógyszertípus szerinti alcsoportokat is tartalmazta: hosszú hatású (LA) és azonnali felszabadulású (IR) metilfenidát. A p-értékeket kétoldalú eloszlású t-próbával, páros mintás elemzéssel és McNemar-féle khí-négyzet-próbával határoztuk meg.
Eredmények
A gyógyszer utáni átlagos QbCheck-idő 2 óra 08 perc (IR) és 2 óra 58 perc (LA) volt. A betegek 84%-ánál csökkent a TSS (átlag = −49%; p < 0,001), legnagyobb mértékben az IR esetében (24/57). Ez a TSS a magas és az emelkedett ADHD-tünetek közötti változást tükrözi, szemben a szubjektív skála 28%-os javulásával. Minden változó csökkent (4/5 érte el a statisztikai szignifikanciát; p < 0,001), az átlagok gyógyszer mellett a nem klinikai tartományba estek. A betegek/szülők 75,9%-a számolt be arról, hogy a QbCheck javította az ADHD-tünetek megértését.
Következtetések
Ezek az eredmények a QbCheck értékét mutatják olyan eszközként, amely objektív felmérést nyújt a gyógyszerhatékonyságról ADHD-s gyermekeknél, és biztosítja az optimalizálást a túlkezelés és a mellékhatások elkerülése mellett. A TSS jelentős csökkenése a „magas” ADHD-valószínűségről az „emelkedettre” arra is utalhat, hogy az optimalizálás e vizsgálati kohorszban sokak esetében még nem valósult meg.