Célkitűzés
Az ADHD növeli a társas kapcsolatok nehézségeinek kockázatát, ami negatívan hat az életminőségre. Korábbi vizsgálatok bizonytalan kötődést is jeleztek az ADHD-val élők gondozóival, ami a társas fejlődés alapja. A vizsgálat célja a társas működésben, az érzelmi intelligenciában, a mentalizációban, valamint az anyával és apával való kötődés minőségében mutatkozó különbségek azonosítása ADHD-diagnózissal élő és anélküli nők között.
Módszer
Az online vizsgálatba 173, 18–57 éves nő került be (84 ADHD-val, 89 anélkül). A következő kérdőíveket alkalmazták: ASRS tünetlista (az ADHD-tünetek kontrollálására), Certainty About Mental States Questionnaire (CAMSQ), Relationship Structures Questionnaire (ECR-RS), a GHQ-30 interperszonális kapcsolatok alskálája, valamint a lengyel érzelmiintelligencia-teszt (TIE), amelyet Śmieja és Orzechowski fejlesztett ki (2012).
Eredmények
Az eredmények szerint az ADHD-s nők rosszabb társas működésről, saját mentális állapotaikkal kapcsolatos alacsonyabb bizonyosságról, valamint a szüleikkel való kötődésben magasabb szintű szorongásról és elkerülésről számoltak be az ADHD nélküli nőkhöz képest. Nem találtak kapcsolatot az érzelmi intelligencia és a társas működés között. A mentalizációs képességek és a szülőkkel való kapcsolatok alacsony szintű bizonytalansága jobb társas kapcsolatokkal korrelált az ADHD-s nőknél.
Következtetések
A vizsgálat az ADHD-s nők társas kapcsolatait befolyásoló tényezőket tárja fel, a gondozói kötelékekre összpontosítva. Összekapcsolja a csökkent mentalizációs bizonyosságot a bizonytalan kötődéssel és a rosszabb társas működéssel. Az érzelmi intelligencia különbségeit nem lehetett megfigyelni olyan vizsgálati körülmények miatt, amelyek nem ragadták meg az ADHD-val élők mindennapi működését. Az eredmények kiemelik a mentalizáció bevonásának szükségességét az ADHD-s nők pszichológiai támogatásába.