Célkitűzés
A vizsgálat célja a felnőttkori ADHD nemi különbségeinek retrospektív értékelése volt szociodemográfiai adatok, klinikai jellemzők és pszichometriai felmérések alapján.
Módszer
A Selçuk Egyetem Orvosi Karának Pszichiátriai Tanszéke Felnőtt Idegrendszeri Fejlődési Zavarok Klinikáján ADHD-val diagnosztizált 358 felnőtt beteg orvosi dokumentációját tekintettük át. A demográfiai, klinikai jellemzőkre és pszichometriai felmérésekre vonatkozó adatokat kinyertük, adathalmazba rendeztük és statisztikailag elemeztük. A vizsgálatot a Selçuk Egyetem helyi etikai bizottsága hagyta jóvá (határozatszám: 2024/424).
Eredmények
Az életkorban és az iskolázottsági szintben nem volt szignifikáns nemi különbség. A szerhasználat (dohány, alkohol és egyéb) gyakoribb volt a férfiaknál. A nőknél magasabb volt a pszichiátriai komorbiditások (74,9% vs. 61,7%) és a generalizált szorongászavar előfordulása. Az öngyilkossági előzmény gyakoribb volt a nőknél. Nem mutatkozott nemi különbség az önbeszámolós ADHD-, a túlzott gondolatelkalandozás-, a szorongás- és a depressziópontszámokban.
Következtetések
Az eredmények kiemelik a nem szerint érzékeny megközelítések szükségességét az ADHD felmérésében és kezelésében. További, nagyobb mintán és átfogóbb adathalmazokon végzett kutatás elengedhetetlen ezen eredmények megerősítéséhez és kibővítéséhez.