Célkitűzés
A vizsgálat az ADHD-diagnózis és a szájüregi egészségi kimenetelek közötti összefüggést vizsgálta gyermekeknél, a társadalmi-gazdasági státusz (SES), az etnikai hovatartozás és a földrajzi lakóhely szerepére összpontosítva, figyelembe véve a Leumit Health Services (LHS) által nyújtott, egyenlő fogászati hozzáférést.
Módszer
Az LHS adatbázisát használó 20 éves kohorszvizsgálat 724 129 személyt elemzett, az 5–18 éves, ADHD-s gyermekekre (n = 18 558) és illesztett kontrolljaikra (n = 37 116) összpontosítva. Az ADHD-diagnózisokat BNO-9/10 kódokkal, a szájüregi egészségi kimeneteleket pedig BNO-9-CM kódokkal azonosították. A résztvevőket életkor, nem, SES, etnikai hovatartozás és régió szerint illesztették. Logisztikus regresszióval értékelték az ADHD szájüregi egészségre gyakorolt hatását, a zavaró tényezőkre korrigálva.
Eredmények
A 20 éves kohorszvizsgálat az LHS adatbázisát használta, 724 129 személyt bevonva. Az 5–18 éves, ADHD-val diagnosztizált gyermekeket (n = 18 558) és illesztett kontrolljaikat (n = 37 116) elemezte. Az ADHD-diagnózisokat BNO-9/10 kódokkal, a szájüregi egészségi kimeneteleket BNO-9-CM kódokkal azonosították. A résztvevőket életkor, nem, SES, etnikai hovatartozás és régió szerint illesztették. Logisztikus regresszióval értékelték az ADHD szájüregi egészségre gyakorolt hatását, a zavaró tényezőkre korrigálva.
Következtetések
A gyermekkori ADHD-diagnózis szignifikánsan emelkedett kockázattal jár a kedvezőtlen szájüregi egészségi kimenetelekre. Ezek az eredmények kiemelik a célzott megelőzési stratégiák, a rendszeres fogászati ellenőrzések és a testre szabott beavatkozások sürgető szükségességét az ADHD-s gyermekek szájüregi egészségi nehézségeinek kezelésére — a SES-hez kötődő zavaró tényezőktől függetlenül.