Célkitűzés
A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy a prenatális ADHD-gyógyszer-expozíció növeli-e az idegrendszeri fejlődési zavarok kockázatát a gyermekeknél.
Módszer
E populációalapú kohorszvizsgálat Norvégia és Svédország összes élveszületett gyermekére vonatkozó országos regiszteradatait használta (2005–2020). Összevetettük az ADHD-gyógyszer terhesség alatti használatát, az expozíció időszaka és a konkrét ADHD-gyógyszer szerint rétegezve. Hajlandósági pontszámmal súlyozott Cox-féle arányos kockázati regresszióval becsültük a korrigált kockázati hányadosokat (aHR) és a konfidenciaintervallumokat (CI) az idegrendszeri fejlődési zavarok (BNO-10: F70–F98) kockázatára.
Eredmények
A 2 384 704 gyermek közül 5610 (0,2%) volt prenatálisan ADHD-gyógyszernek kitéve. Bármely zavar tekintetében emelkedett kockázat mutatkozott bármely ADHD-gyógyszer (aHR 1,2; 95% CI 1,1–1,3) és a metilfenidát (aHR 1,2; 1,0–1,3) expozíciója esetén. Az eredmények azonban nem voltak következetesek a másodlagos elemzésekben: nem mutatkozott nyers vagy korrigált kockázat, amikor az ADHD-s terhes személyekre szűkítettünk (aHR 1,0; 0,9–1,2), a terhesség alatti használókat a terhesség előtt a kezelést abbahagyókkal összevetve (aHR 1,0; 0,9–1,1), valamint testvérelemzésben (aHR 1,0; 0,8–1,2). Az eredmények következetesek voltak az egyes zavarok között, kivéve a tic-zavarokat, amelyek több elemzésben is megnövekedett kockázatot mutattak.
Következtetések
Az eredmények szerint a prenatális ADHD-gyógyszer-expozíció után csekély vagy semmilyen megnövekedett kockázat nincs a gyermek idegrendszeri fejlődési zavaraira, ami összhangban van a korábbi kutatásokkal. Az átlagnépességben megfigyelt emelkedett kockázatok valószínűleg az anyai indikáció miatti, nem mért zavaró tényezőkből (confounding) fakadtak. Eredményeink erősítik a meglévő bizonyítékokat, és segíthetnek a terhes személyeknek és a klinikusoknak mérlegelni a terhesség alatti gyógyszerhasználat előnyeit és kockázatait.