Célkitűzés
Az ADHD gyakori, kezelhető zavar, amely az egész életen át rontja a mindennapi működést. A gyógyszeres terápia központi szerepet játszik az ADHD kezelésében, ám az adherencia (terápiahűség) aránya alacsony lehet, ami rontja a kezelés hatékonyságát. A vizsgálat célja az elsővonalbeli ADHD-gyógyszeres terápiához való adherencia értékelése volt, elsősorban azokat a metilfenidát- (MPH) készítményeket azonosítva, amelyek jobb adherenciát segítenek elő.
Módszer
Az izraeli Clalit Health Services anonimizált elektronikus adatait felhasználva 204 777, minden életkorú, ADHD-val diagnosztizált beteget elemeztünk, akik 2000 és 2022 között kezdtek gyógyszeres terápiát. A négy elérhető elsővonalbeli MPH-készítményt vizsgáltuk: MPH IR, MPH SR, MPH LA és OROS MPH. Negatív binomiális regressziós modellt fejlesztettünk a kezelés első évében kiváltott gyógyszerek számának előrejelzésére, amely az adherencia közvetett mutatójául szolgált.
Eredmények
A gyógyszertípust prediktorként használó egyváltozós modellben az OROS MPH mutatta a legmagasabb adherenciát, az MPH IR-hez (referenciaszint) képest 12%-kal több kiváltással (IRR = 1,12; p < 2e⁻¹⁶). A többváltozós modellben az OROS MPH hatása erősebb lett, 17%-os növekedéssel (IRR = 1,17; p < 2e⁻¹⁶). A modell emellett a nemet, a korcsoportot, a társadalmi-gazdasági státuszt (SES), valamint a gyógyszer és a SES kölcsönhatását azonosította az adherencia szignifikáns előrejelzőjeként.
Következtetések
Összefoglalva, az OROS MPH első készítményként való alkalmazása jobb adherenciát jelez előre, és az elsővonalbeli kezelés preferált választásának tekintendő. A különböző készítményekhez való adherenciát befolyásolja a beteg SES-szintje, valószínűleg a költségakadályok miatt. Vizsgálatunk átfogó képet ad az adherencia meghatározóiról, és bizonyítékalapú keretet nyújt a személyre szabott ADHD-kezelési stratégiák kidolgozásához.