Célkitűzés
Bár sok ADHD-s szülő nem kielégítő eredményről számol be a hagyományos szülőtréning (PT) után, keveset tudunk arról, milyen lehetőség rejlik a szülőtréning ADHD-hoz kötődő szükségletekre szabásában. Egy randomizált kontrollált vizsgálatban (RCT) azt vizsgáltuk, hogy az Improving Parenting Skills Adult ADHD (IPSA) programban való részvétel javítja-e a szülői énhatékonyságot (elsődleges kimenet), a szülői stresszt, az otthoni káoszt vagy a gyermek externalizáló viselkedését.
Módszer
Ezt az etikai előjóváhagyással rendelkező vizsgálatot egy ambuláns habilitációs ADHD-központtal együttműködésben végeztük. A 109 önként jelentkező, diagnosztizált ADHD-s felnőttnek mind volt egy 3–11 éves, ADHD-val élő vagy anélküli gyermeke. A résztvevőket randomizálták: vagy az IPSA-t kapták a szokásos ellátásuk mellett (n = 55), vagy csak a szokásos ellátásukat folytatták (n = 54). A szülői beszámolókat az IPSA előtt és után, valamint legfeljebb három hónappal későbbi utánkövetésen gyűjtöttük.
Eredmények
Az IPSA-ban részesülő szülők nagyobb mértékű javulásról számoltak be a szülői énhatékonyságban, mint az összehasonlító csoport — az IPSA után (d = 0,85, p < 0,001) és az utánkövetésen egyaránt (d = 0,84, p < 0,001). A másodlagos kimeneteknél is a várt irányú változás mutatkozott (d = -0,39 és -0,71 között), beleértve a gyermek externalizáló viselkedésének csökkenését. Az IPSA-t megkezdő szülők szinte mindegyike (49-ből 47) befejezte azt, nem kívánt károsodás jele nélkül.
Következtetések
Tudomásunk szerint ez az első RCT, amely kimutatja, hogy az ADHD-ra szabott szülőtréning hatékonyan és biztonságosan segítheti az ADHD-s felnőtteket szülői énhatékonyságuk javításában. Az IPSA hatásának hosszú távú stabilitása további vizsgálatot igényel, csakúgy, mint megvalósíthatósága és hatékonysága a szokásos egészségügyi vagy szociális ellátásban. Mindaddig az IPSA ígéretesnek tűnik — valószínűleg annak köszönhetően, hogy az ADHD-s szülők a programfejlesztés egészében részt vettek.