Célkitűzés
Az ADHD-s gyermekekre hipermotricitás és alulműködő (hipoaktív) autonóm idegrendszer (ANS) jellemző, amelyet csökkent elektrodermális aktivitás (EDA) és szívfrekvencia (HR) jellemez. A hosszabb távú stimuláns gyógyszerezés ADHD-s gyermekek ANS-ére gyakorolt hatásáról azonban kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A vizsgálat célja ezért az objektív motoros aktivitás, az EDA, a HR és a szívfrekvencia-variabilitás (HRV) összehasonlítása volt gyógyszerezett és nem gyógyszerezett gyermekeknél.
Módszer
Egy IIb. fázisú RCT kiindulási adatait elemezzük, amely a valódi és a látszat- (sham) külső trigeminus-idegingerlés (eTNS) hatékonyságát hasonlítja össze 150 ADHD-s gyermeknél. A kovarianciaanalízis (ANCOVA) a 8–18 éves, gyógyszerezett és nem gyógyszerezett ADHD-s fiatalok közötti különbségeket vizsgálja a következő, csuklópánttal 3–4 órás tesztelés alatt gyűjtött élettani mutatókban: 1) objektív motoros aktivitás; 2) EDA; 3) HR és HRV.
Eredmények
Az előzetes elemzések magasabb HR-t (p < 0,01) és alacsonyabb HRV-paramétereket (p < 0,05) mutattak a 31 gyógyszerezett (átlagosan 2 hónapja) ADHD-s gyermeknél az 53 nem gyógyszerezett gyermekhez képest. Ez az eredmény az ANS-működés stimuláns kiváltotta felregulációjára utal. A magas HR-rel és alacsony HRV-vel jellemzett szimpatikus túlaktivitást következetesen összefüggésbe hozták a szív-érrendszeri betegségek magasabb kockázatával és a magasabb halálozási aránnyal.
Következtetések
A hosszabb távú stimuláns gyógyszerezés ADHD-s fiataloknál az ANS-működés szimpatikus dominancia felé tolódásával látszik együtt járni, ami potenciálisan problémás lehet a szív-érrendszeri egészségükre nézve. A 150 ADHD-s gyermek teljes mintájára vonatkozó eredményeket a konferencián mutatjuk be.