Célkitűzés
Az idegrendszeri fejlődési zavarokkal élő gyermekeknek kora gyermekkorban temperamentumbeli előjeleik lehetnek, mint a figyelemelterelhetőség és a gyengébb szociális-érzelmi kompetencia (SE). Az alvásról is ismert, hogy jelentősen befolyásolja a szociális-érzelmi kompetenciát. A vizsgálat a figyelemelterelhetőség és az SE közötti összefüggést vizsgálja kora gyermekkorban, valamint azt, hogy az éjszakai alvás tompítja-e ezt az összefüggést — Szingapúr legnagyobb születési kohorszvizsgálatának (GUSTO) longitudinális adatait felhasználva.
Módszer
A 24 hónapos kori SE-t a szülő által kitöltött Ages & Stages Questionnaires: Social-Emotional (ASQ:SE) eszközzel mérték fel. A korábban publikált 3–24 hónapos éjszakai alvási pályákat (Cai és mtsai, 2023) és a 9 hónapos kori figyelemelterelhetőségi pontszámokat (a RITQ temperamentumkérdőívből) az ASQ:SE-vel való kapcsolatuk szempontjából vizsgálták, ANCOVA- és regresszióelemzésben, valamint együtt egy moderációs elemzésben, a demográfiára és az anyai mentális egészségre kontrollálva.
Eredmények
A kohorszban (n = 260) a RITQ figyelemelterelhetőségi pontszámai szignifikánsan társultak az SE-vel (p < 0,03). Az éjszakai alvási pályák moderálták ezt a hatást az SE-re (p = 0,03). A hosszú, következetes éjszakai alvási pályával rendelkező gyermekek hasonló SE-t mutattak akkor is, amikor a RITQ figyelemelterelhetőségi pontszáma változott. A rövid, változó és a közepes, következetes pályával rendelkező gyermekeknél azonban gyengébb volt az SE a magasabb RITQ figyelemelterelhetőségi pontszámmal.
Következtetések
A RITQ figyelemelterelhetőség-alskáláján elért magasabb pontszám gyengébb 24 hónapos kori SE-vel társult, és csak a hosszú, következetes éjszakai alvási pálya tompította ezt az összefüggést. Ezért a hosszú és következetes alvási ütemtervek szorgalmazása — különösen a magasabb figyelemelterelhetőségi pontszámú gyermekeknél — kulcsfontosságú az optimális szociális-érzelmi kompetencia előmozdításában.