Célkitűzés
Az ADHD gyakori idegrendszeri fejlődési állapot, amelyet figyelmetlen és hiperaktív/impulzív tünetek jellemeznek. A felismerés nem mindig történik meg, és késhet, különösen a nőknél. A vizsgálat célja az ADHD-felismeréssel és annak időzítésével összefüggő tényezők, valamint a nemek közötti különbségek vizsgálata volt.
Módszer
A svédországi gyermek- és serdülő ikervizsgálat (CATSS, n = 30 521) adatait használtuk. A vizsgált tényezők: ADHD a családi anamnézisben, autizmus, értelmi fogyatékosság, szorongás- vagy depressziódiagnózis, valamint pszichiátriai felírások. Az ADHD-felismerés időzítésének összevetéséhez (n = 1560; nő 34,10%) ezek a korábbi ADHD-diagnózishoz, a felismert vs. fel nem ismert (n = 1076; nő 32,99%) összevetéshez pedig a valaha való előfordulásukhoz viszonyítva szerepeltek. Interakcióelemzés vizsgálta a nemi különbségeket.
Eredmények
A depresszió és a szorongás, valamint az antipszichotikum-, antidepresszáns- és hangulatstabilizáló-felírások későbbi ADHD-diagnózissal társultak. A hatásméretek 0,70 (SE = 0,22) és 1,65 (SE = 0,25) között mozogtak. Az ADHD a családi anamnézisben korábbi életkorral társult, hatásméret 0,88 (SE = 0,29). Minden tényező nagyobb valószínűséggel fordult elő a felismert ADHD-csoportban a fel nem ismerthez képest; az esélyhányadosok 1,56 (95% CI = 1,05; 2,33) és 5,80 (95% CI = 3,85; 8,74) között mozogtak.
Következtetések
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos diagnózisok — mint a szorongás és a depresszió — és a pszichiátriai felírások későbbi ADHD-felismeréshez kötődnek, de általában az ADHD felismerésével társulnak. Ez kiemeli, hogy más nehézségek felmérésekor és kezelésekor érdemes feltárni az ADHD-t a fiataloknál, és tudatában lenni annak, hogy az ADHD egyéb komorbiditások nélkül is előfordulhat. A nemi különbségeket feltáró interakcióelemzések folyamatban vannak.