Célkitűzés
Több vizsgálat is azt mutatja, hogy az ADHD-val élő gyermekek és felnőttek körében gyakoribb a migrén a kontrollszemélyekhez képest; alapos genetikai vizsgálat azonban eddig nem készült. Az ADHD és a migrén egyaránt összetett zavar, amelyek hátterében genetikai és környezeti tényezők összjátéka áll. Tanulmányunk célja a két betegség genetikai átfedésének feltárása bioinformatikai eszközökkel.
Módszer
Az ADHD-ra vonatkozó eddigi legnagyobb genomszintű asszociációs metaanalízist (Demontis és mtsai, 2023) és a migrén megfelelő tanulmányát (Hautakangas és mtsai, 2022) felhasználva (i) genetikai korreláció- és poligenicitás-elemzéseket, (ii) keresztvonás-elemzéseket és funkcionális elemzéseket, (iii) kolokalizációs elemzést, (iv) poligenikus kockázati pontszámok elemzését saját ADHD-mintánkon (n = 930) és (v) Mendel-féle randomizáción alapuló oksági következtetést végeztünk.
Eredmények
Több jelölt gént azonosítottunk: ABHD17C (palmitoil-hidroláz, a szinaptikus működés kulcsszereplője), CADM2 (impulzivitással hozható összefüggésbe) és SLC9B1 (nátrium/hidrogén-cserélő, korábban skizofréniával összefüggésbe hozott). A mentális zavarok — például a depresszió — és a migrén közötti ismert kapcsolatokkal összhangban tanulmányunk több elemzési megközelítéssel is megerősítette az ADHD és a migrén közös genetikai hátterét, új betekintést adva genetikai átfedésükbe.
Következtetések
A tanulmány megerősíti, hogy az ADHD és a migrén közös genetikai háttéren osztozik; azonosítja az agyi szerkezet, az agyi érrendszeri betegségek és gyulladásos folyamatok kialakulásában érintett közös genetikai variánsokat; valamint kiemel további vizsgálatra érdemes jelölt géneket. Fontos következő lépés lenne további, független ADHD-mintákon történő külső validálás.