Célkitűzés
Az ADHD megjelenése az idősebb felnőttek — különösen a 60 év felettiek — körében egyre fontosabb téma, mivel ebben a korcsoportban növekszik az ADHD-kivizsgálások és -kezelések száma. Mindemellett a vizsgálatok az idősebb felnőttek ADHD-járól — különösen az életminőségre gyakorolt hatásáról — még mindig korlátozottak.
Módszer
A retrospektív kohorszvizsgálat 60 éven felüli betegek elmúlt 12 havi orvosi dokumentációját elemezte. Rögzítettük a demográfiai adatokat (életkor, nem, a diagnózis életkora), a pszichiátriai komorbiditásokat, az ADHD kezelési tervét és a gyógyszerhasználatot. Az életminőség-változást a CADDRA-skálával (–3-tól +3-ig) értékeltük. A statisztikai elemzéseket az adatoknak megfelelően választottuk meg.
Eredmények
A vizsgálati csoportot 34 beteg alkotta (átlagéletkor: 65,5 év; tartomány: 60–78), túlnyomórészt nők (59%). A résztvevők 47%-a ADHD-gyógyszert szedett. Akik nem szedtek gyógyszert, közülük 28% a diagnózis utáni elégedettségről, jobb önismeretről és megkönnyebbülésről számolt be. A gyógyszert szedő férfiak szignifikánsan jobb észlelt életminőség-javulást mutattak (átlagpontszám: 2,37 vs. 1,75). A leggyakoribb komorbiditás a depresszió volt (26%).
Következtetések
Bár az idősebb felnőtt ADHD-s betegek kezelési döntései jelentős mértékben egyénre szabottak, a kohorszvizsgálat eredményei alapján a kezelésben részesülők észlelt életminősége számottevően javult. A két nem között eltérés volt: a férfi betegek magasabb pontszámot mutattak. A korlátok — különösen a kis mintaméret — ellenére a vizsgálat pilotként szolgálhat további kutatásokhoz és beavatkozásokhoz.