Célkitűzés
Az ADHD-diagnózis és az ADHD-gyógyszerek felírásának aránya világszerte jelentősen nőtt az utóbbi években. Nem ismert azonban, hogy az ADHD-gyógyszer hatékonysága változik-e, ahogy a felírások előfordulása egy társadalmon belül emelkedik. Ezért országos kohorszvizsgálatot végeztünk az ADHD-gyógyszert szedők körében Svédországban 2006 januárja és 2020 decembere között.
Módszer
247 420, 4–64 éves ADHD-gyógyszert szedő személyt (59,8% férfi) elemeztünk önkontrollos esetsorozat- (self-controlled case series) elrendezéssel, hogy összevessük az önsértés, a véletlen sérülés, a közlekedési balesetek és a bűnözés előfordulási arányait a gyógyszeres és a gyógyszermentes időszakokban. Feltételes Poisson-regressziót alkalmaztunk, az elemzéseket a 2006–2010, 2011–2015 és 2016–2020 időszakokra rétegezve, ami az ADHD-gyógyszerhasználat csaknem ötszörös emelkedését tükrözi Svédországban (0,6%-ról 2,8%-ra).
Eredmények
Az ADHD-gyógyszer következetesen csökkent kockázattal társult az önsértés, a véletlen sérülés, a közlekedési balesetek és a bűnözés terén. Az ADHD-gyógyszer valós hatékonysága azonban idővel szignifikáns gyengülő tendenciát mutat a véletlen sérülésnél (az előfordulási arányhányados [IRR] 0,87-ről 0,93-ra változott), a közlekedési balesetnél (IRR 0,71-ről 0,87-re) és a bűnözésnél (IRR 0,73-ról 0,84-re), ahogy a felírási arányok nőttek.
Következtetések
Bár az ADHD-gyógyszer következetesen több súlyos, valós kimenetel csökkent kockázatával társul, e hatások mértéke idővel — a növekvő felírási arányokkal párhuzamosan — csökkenni látszik. Ezek a tendenciák aláhúzzák az egyénre szabott ellátási megközelítések szükségességét a kezelési kimenetek optimalizálásához, valamint a kezelési irányelvek folyamatos frissítését a változó betegpopulációk figyelembevételére.