Célkitűzés
A kisagy a teljes agytérfogat mintegy tíz százalékát teszi ki, méretéhez képest azonban az emberi agy neuronjainak több mint felét tartalmazza. A motoros funkciókban betöltött jól ismert szerepe mellett ma már jelentős klinikai és kutatási bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy a kisagy nem-motoros folyamatokban és neuropszichiátriai tünetekben — köztük az ADHD-ban — is részt vesz.
Módszer
Szisztematikus szakirodalmi keresést végeztünk a PubMed, az Embase és a Cochrane adatbázisokban előre meghatározott szempontok alapján a kisagy és az ADHD kapcsolatának áttekintése céljából. A keresésbe szociális, kognitív, érzelmi és motoros funkciókat vizsgáló klinikai és idegtudományi tanulmányokat vontunk be. Emellett szakértőket is meginterjúvoltunk, hogy az aktuális tudományos és klinikai eredményeket a kisagyi kognitív-affektív szindróma (CCAS) szempontjából is integráljuk.
Eredmények
A kisagyi zavarokhoz kapcsolódó ADHD-irodalom gyermekek és serdülők esetében bővül, de a módszeres tanulmányok száma még mindig korlátozott. Ezekhez a zavarokhoz gyakran társulnak végrehajtó funkciózavarok, vizuotérlátási nehézségek és érzelmi-affektív zavarok. További kutatások szükségesek; az újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a kisagyi hálózatok konnektivitásának zavarai hozzájárulnak az ADHD-ban és az autizmus spektrumzavarban (ASZ) jelentkező kognitív és érzelmi diszfunkciókhoz.
Következtetések
Az eredmények alapján a kisagyi rendellenességek jelentős szerepet játszanak a gyakori gyermekkori pszichiátriai zavarokban. A neuropediátria, a gyermekpszichiátria és az idegtudományi kutatás szorosabb együttműködése szükséges ahhoz, hogy jobban megértsük a fejlődő agy neuropszichiátriai tüneteinek hátterében álló kisagyi mechanizmusokat. A diagnózis és a kezelés során nagyobb figyelmet érdemelnek a kisagyi patológiához köthető funkcionális korlátok.