Célkitűzés
Az ADHD világszerte a gyermekek mintegy 8%-át és a felnőttek 6,8%-át érintő idegrendszeri fejlődési zavar, amely az esetek 40–60%-ában felnőttkorban is fennmarad. A kutatás azt vizsgálja, hogyan változnak az ADHD megjelenési formái, a kezelésre adott válaszok és a neurokémiai mechanizmusok a fejlődés egyes szakaszaiban. A THRSP-OE egérmodell segítségével arra keresünk választ, hogy a gyermek- és a felnőttkori ADHD külön kórkép-e, vagy ugyanannak a folyamatnak a része.
Módszer
A kutatás longitudinális megközelítéssel vizsgálja az ADHD-szerű viselkedést — a figyelmetlenséget és a hiperaktivitást — a THRSP-OE egérmodellben. Az életkorspecifikus metilfenidát- és atomoxetin-választ hatékonyság és mellékhatások szempontjából értékeljük. Neurokémiai elemzésekkel mennyiségileg jellemezzük a dopaminerg, noradrenerg és pajzsmirigyhormon-függő tényezőket az egyes életkorokban, betekintést nyújtva az ADHD molekuláris mechanizmusaiba.
Eredmények
A kutatás célja annak feltárása, hogyan alakulnak az ADHD-tünetek a gyermekkortól a felnőttkorig — vajon a viselkedéses jegyek fennmaradnak, mérséklődnek vagy újra felerősödnek-e. Az életkorfüggő neurokémiai változások és a kezelési válaszok vizsgálatával betekintést nyújt az ADHD progresszióját meghatározó neurobiológiai mechanizmusokba, és segíti az optimalizált terápiás stratégiák kidolgozását.
Következtetések
Az eredmények elmélyítik az ADHD mint dinamikus, egymástól elkülönülő fejlődési szakaszokkal jellemezhető zavar megértését. Az életkorspecifikus viselkedésbeli, kezelési és neurokémiai eltérések vizsgálatával a kutatás a kórkép lefolyásának pontosabb megértését, a diagnosztikai kritériumok finomítását és a személyre szabottabb kezelést célozza, végső soron az ADHD egész életen át tartó klinikai kezelését javítva.