Célkitűzés
Az ADHD-s gyermekek gyakran mutatnak pozitív illuzórikus torzítást (PIB), túlbecsülve képességeiket. Nem világos, hogy a PIB egyedülálló-e az ADHD-ban, vagy más állapotokban — például autizmusban — is előfordul. Emellett a PIB pszichológiai kimenetelekre gyakorolt hatása is bizonytalan. A vizsgálat a képességek önészlelését hasonlította össze ADHD-s, autista (ASD) és diagnózis nélküli (ND) gyermekeknél, a szociális készségekre, a viselkedéses problémákra és a PIB pszichológiai kimeneteleire összpontosítva.
Módszer
Két vizsgálatot végeztünk (8–16 év): az 1. vizsgálat 50 ADHD-s, 49 ASD-s és 121 ND résztvevőt foglalt magában; a 2. vizsgálat 47 ADHD-s és 47 ND gyermeket. Mindkettő a gyermekek és a szülők által kitöltött párhuzamos kérdőíveket használt a szociális képességek felmérésére és az önbeszámolós, illetve szülői észlelések összevetésére. Az 1. vizsgálat a viselkedéses problémákat is vizsgálta, míg a 2. az önbizalomra és az internalizáló/externalizáló tünetekre összpontosított.
Eredmények
Az 1. vizsgálat lineáris regressziói szerint az ADHD-s gyermekek szignifikánsan túlbecsülték szociális képességeiket az ASD- és az ND-csoporthoz képest, ami arra utal, hogy a PIB specifikus az ADHD-ra. Az ADHD-s gyermekek azonban nem becsülték túl viselkedéses problémáikat. A 2. vizsgálatban az ADHD-s gyermekek szociális PIB-je magasabb önbizalommal társult, de megnövekedett externalizáló viselkedéssel is korrelált.
Következtetések
Összegezve, a PIB az ADHD egyik megkülönböztető vonásának tűnik, különösen olyan specifikus területen, mint a szociális működés, pozitív és negatív pszichológiai kimenetelekkel egyaránt. Bár növelheti az önbizalmat, externalizáló viselkedéssel is korrelál. Ezek az eredmények aláhúzzák, hogy a szociális PIB-t figyelembe kell venni az ADHD gyermekkori felmérésekor, kiemelve klinikai jelentőségét a kezelési és beavatkozási stratégiák szempontjából, amit a továbbiakban vizsgálni fogunk.