Célkitűzés
Az ADHD a felnőttek 3–5%-át érintő idegrendszeri fejlődési zavar. Az érzelemszabályozási zavar (ED) elismert transzdiagnosztikus tényező és az ADHD egyik alapjellegzetessége, amely működési akadályokkal jár együtt. Az ADHD-súlyossággal és más pszichopatológiai változókkal való kapcsolata azonban kevéssé feltárt. A vizsgálat ezeket az összefüggéseket elemzi ADHD-s felnőtt ambuláns betegeknél.
Módszer
A résztvevőket a DERS-pontszám (95-ös küszöbérték) alapján ED-vel és ED nélkül élő csoportokra osztottuk. Összehasonlítottuk szociodemográfiai, klinikai és pszichometriai jellemzőiket. Az ADHD- és pszichiátriai komorbiditásokat DSM-5 strukturált klinikai interjúval, az ADHD-súlyosságot és a pszichopatológiát ASRS-5 és SCL-90-R skálákkal mértük. Esélyhányadosokat (OR) és Cohen-féle d-t számoltunk, az ED-vel összefüggő tényezőket pedig logisztikus regresszióval elemeztük.
Eredmények
A magas ED-vel élő betegek között a nők aránya magasabb volt (p = 0,023), és az ADHD figyelmetlenségi és hiperaktivitás/impulzivitás tartományaiban nagyobb súlyosság jelent meg (p < 0,001). Magasabb arányban éltek szerhasználati zavarral (p = 0,038) és követtek el öngyilkossági kísérletet (p = 0,048). A magas ED szorongással, depresszióval, kényszeres vonásokkal és alvászavarokkal is összefüggött (mindegyik p < 0,001). A regresszió szerint az ED szignifikánsan kapcsolódott az interperszonális érzékenységhez (p = 0,026) és a hiperaktivitáshoz (p = 0,045).
Következtetések
A magas ED-vel élő ADHD-s felnőtteknél súlyosabb tünetek és pszichopatológia jelenik meg — különösen a hiperaktivitás és az interperszonális érzékenység terén. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy az ED rendszeres értékelése ADHD-ban növelheti a diagnosztikai pontosságot, irányt adhat a célzott beavatkozásoknak, és javíthatja az érzelemszabályozási és működési kimeneteleket. További kutatás szükséges a háttérmechanizmusok feltárásához és személyre szabottabb kezelések kidolgozásához.