Célkitűzés
Az ADHD-t több információfeldolgozási szakaszt érintő nehézségek jellemzik. Az ADHD-ban a céldetekciós zavar legmegbízhatóbb elektrofiziológiai mutatója a P3 eseményhez kötött potenciál (ERP) csökkent amplitúdója. Vizsgálatunk gyógyszer-naív ADHD-s fiatalokon végzett mérésekkel terjeszti ki a korábbi P3-eredményeket. A figyelem alapszintű zavarait a korábbi ERP-komponensek (N1, P1 és P2) elemzésével is feltártuk.
Módszer
53 résztvevő (10–17 éves) — 26 gyógyszer-naív, klinikailag diagnosztizált ADHD-s (16 fiú, 10 lány; átlagéletkor 14 év 9 hónap, SD 26 hónap) és 27 kontroll (15 fiú, 12 lány; átlagéletkor 14 év 3 hónap, SD 28 hónap) — Oddball-feladatot végzett 128 csatornás EEG-vel. Az ERP-csúcsamplitúdókat és -latenciákat a Cz, Pz és Oz elektródacsoportokból nyertük ki. Elemeztük a reakcióidőt (RT), annak változékonyságát, valamint a kihagyási és téves válaszok arányát. A csoporthatásokat életkorra és nemre kontrollálva értékeltük.
Eredmények
Az ADHD-s fiatalok kisebb P3b-amplitúdót mutattak a kontrolloknál (p = 0,005; ADHD: 9,15 μV, SD 3,2; kontroll: 13 μV, SD 5,5). A P1, N1 és P2 amplitúdóiban és latenciáiban nem találtunk szignifikáns különbséget. Az ADHD-csoport szignifikánsan hosszabb RT-t mutatott (p < 0,001; ADHD: 577 ms, SD 116 ms; kontroll: 711 ms, SD 161 ms). RT-változékonyságban nem volt szignifikáns különbség. Az ADHD-csoportnak magasabb volt a kihagyási hibák aránya (p = 0,003; ADHD: 0,129, SD 0,037; kontroll: 0,038, SD 0,075).
Következtetések
Az ADHD-s fiataloknál csökkent P3b-amplitúdó figyelhető meg, a gyógyszer-naív, klinikailag diagnosztizált mintán is. A korábbi ERP-komponensek különbségeinek hiánya arra utal, hogy a gyengébb teljesítmény a későbbi feldolgozási szakaszok — döntéshozatal és válaszválasztás — zavarából ered.